Linkblog

Naptár

január 2025
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

MIVEL ÉRDEMES FÛTENI

2008.08.19. 09:18 prof. dr. NYERS JÓZSEF

 

            Erre a kérdésre egyetlen mondatban és egyértelműen nem lehet válaszolni mivel megközelítése jó néhány szempontból lehetséges .

            Ha környezetvédelmi szempontból közelítünk a problémához , akkor egyértelmû a válasz csakis környezetbarát fûtôrendszereket kell alkalmazni . Ilyenek pl. a környezet energiát hasznosító rendszerek amelyek a nap hôenergiáját közvetlen vagy tárolt formában használják fel . Jól ismert a napkolektoros fûtés amely teljesen környezetbarát , de hôtároló nélkül csak kiegészítô fûtéskén alkalmazható . Kevésbé ismert a hôszivattyús fûtés amely a levegô vagy a földbe tárolt hôenergiát szállítja be a lakásba fûtés céljából . Ez a rendszer már 100% képes a házat ellátni hôenergiával .

            Környezetvédelmi szempontból nagyon elônyös a közvetlen villanyáromot használó fûtô rendszer , de energetikailag nézve ez kész bûntény mert , a mehanikai munkavégzésre is alkalmas villanyáramot egyenesen fûtésre használja fel .

            A jól ismert hagyományos fûtôrendszerek szenet , fûtôolajat vagy földgázt használnak fel tüzelôanyagként . Tudott tény hogy a három közül minden szempontból legelônyösebb a földgázzal való fûtés , mivel legkevésbé szennyezi a környezetet , a belôle elôállított hôenergia egységára is a legalacsonyabb , nem kell tárolni és könnyen alkalmazható, kezelhetô .

            A földgázos fûtôrendszerrel egyedül a hôszivattyús fûtô-hûtôrendszer állítható szemben mivel az utóbbi legalább olyan jó tulajdonságokkal rendelkezik , de egyes esetekben túl is szárnyalják az elôbbit .

            A gázfûtés nagy hátránya , hogy a fôldgáz mennyisége világviszonylatban korlátos , becslések szerint pár évtizedes tartalékkal rendelkezünk . Ezzel ellentétben a hôszivattyú 70-75%-ban megújuló hôforrásból , a földbôl-talajvízbôl nyeri a hôenergiát . Ez a hôforrás emberi idôléptékben mérve gyakorlatilag kiapadhatatlan mivel hôenergiának egy része az izzásban lévô fôld magmájából , a másik részét a nap álltal sugárzott és a föld részérôl tárolt hôenergiából származik .

             Mind a két rendszer teljesen önmûködôen vezérelhetô , nincs szükség emberi felügyeletre .

            A beruházási költségek a hôszivattyús fûtôrendszernél valamennyivel magasabbak , de élettartalma hosszabb és a nyári idôszakban ugyan az a rendszer a ház hûtésére is szolgálhat , ami a mind melegebb nyárakat figyelembe véve nem is elhanyagolható körülmény .

        Ami az üzemeltetési költségeket illeti mindkét rendszer esetében hasonló szintű  energiaszámla várható .

 

            prof. dr. NYERS JÓZSEF

            a szabadkai mûszaki fôiskola tanszékvezetô tanára

 

 

komment

süti beállítások módosítása